Ezen alkalommal én szeretném megköszönni itt a bevezető sorokban Varga Lajosnak és kedves családjának a lehetőséget a riport elkészítéséhez és a megtiszteltetést, hogy kedvenc szenvedélyemnek, a motorozásnak is örvendhettem.
1955. szeptember 24-én született tősgyökeres tiszaberceli család sarjaként Farkas Borbála és Varga Lajos első gyermekeként. Testvére, Gyula 1961-ben látta meg a napvilágot, Ő jelenleg állattenyésztőként dolgozik. Földműves családból származik. Apja növénytermesztéssel foglalkozott, majd a termelőszövetkezet megalakulásával kocsisként, raktárosként s az időközben elvégzett budapesti sertéstanfolyam elvégzését követően nyugdíjbameneteléig a sertéstelepen dolgozott. Református család. Jelen voltak az új református templom építésénél. Ők voltak azok, akik elásták a németek által lebombázott harang darabjait a törekes hátához Liszkai István, Oláh Miklós (szomszédok) segítségével, amiből később új harangot öntethettek. Rengeteg képet őriz a család ezzel kapcsolatban. Édesapja haláláig büszke volt arra, hogy a Varga Lajos nevet négy generáción át végigvitték.
Gyermekéveit az anyai nagyszülők házában töltötte, míg nem nagyszülei Nyíregyházára költöztek. Szüleivel nősüléséig ebben a házban éltek. Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában végezte. Osztályfőnöke Horváth Mária volt. Ez az évfolyam volt akiknek elmaradt az 1970-es árvíz miatt a ballagásuk. A férfiakat, fiúkat kivezényelték a töltésoldalba homokzsákolni, majd ezt követően az Ő családjuk Nyíregyre menekült az ottani rokonokhoz. 1970 és 1973 között a Tokaji Szakmunkásképző Intézetbe került gépész-növénytermesztő szakra. 1973-ban kerül Bercelre a Bessenyei György Mezőgazdasági termelőszövetkezetbe. 1975-1977-ig katonai szolgálatot teljesített a nyíregyházi Orosi Laktanyában. 1978. november 16-tól dolgozik a Szakmunkásképző Intézetben szakmunkásként és sofőrként. Itt ismerte meg feleségét, Veres Margitot, aki akkoriban Felsőtelekesről érkezett egy évre szakoktatónak az iskolába, s akivel 1979. november 3-án házasságot kötött. Közös életüket egy kollégiumi szobában kezdték, s csak később költöztek jelenlegi lakóhelyükre. Két gyermekük született, Lajos, 1982-ben, aki az idén végzett földrajz-testnevelés szakon, a Nyíregyházi Főiskolán. Péter 1984-ben érkezett meg, ő az érettségi után most az autószerelői szakot végzi a Bánki Donát Szakközépiskolában, illetve a gépészmérnöki szakot a főiskolán.
Munkahelye mellett 1982 óta foglalkozik mészoltással, szabadidejében előszeretettel szerel felesége szerint csak ócskaságot. Ez a szenvedélye kiskora óta tart. Édesapja nem nagyon örült neki, de a Modellező Klub őshonos tagjává vált. Petró Béla tanár úr szerettette meg ezt vele, s Péter fia is úgy néz ki követi ebben.
Riportalanyomat a munkahelyén lévő változásokról is megkérdeztem. Feleségével mindig szerettek itt dolgozni. Fiatalos társaság volt, sokszor még szombaton se akartak hazamenni. Az iskola kertjét szinte botanikus kertté változtatták. Szép lassan ez kezdett leépülni, megváltozni. De Ők bizakodók, remélik sikerül újra fellendíteni. Ők nem bánták meg, hogy itt telepedtek le, s bíznak abban, hogy ez a község még több helyi fiatalnak tud munkát teremteni.
Köszönöm a beszélgetést és jó egészséget kívánok!